A falutur.hu
            Nagy Szálláskatalógus
            térképen
           
          
          Mátra.
Térképes információ a falusi turizmusról, illetve  hotel, panzió, falusi szállás, magánszállás és egyéb szálláslehetőségekről.
            
          
            A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között. Itt található a mai Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m).  Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. 
            
            A Mátra több, eltérő arculatú részre tagolódik. Félkörívű nyugati gerince a Nyugati-Mátrával (Muzsla, 805 m) kezdődik, melyet a Cserháttól a tektonikus eredetű Zagyva-árok választ el.
            A hegység központi része – a Magas-Mátra – hordozza a legmagasabb csúcsokat, bár ezt az elnevezést ritkán használják. A vonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes tömbje, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté. 
            A Kékeshez közeli Sas-kőtől (898 m) kelet felé Keleti-Mátra néven folytatódik a fokozatosan lealacsonyodó főgerinc, mely végül a Tarna völgyénél ér véget. 
            Dél felé a Mátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északon Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra.
            
            A természetes táj megőrzésére létesült 1985-ben a Mátrai Tájvédelmi Körzet mintegy 12 141 hektáron. A különleges természeti értékeket 2209 hektár fokozottan védett területen óvják. A körzet 12 község területére terjed ki és két különálló tömböt foglal magában. A kisebbik az Ágasvár környéke és a Mátra-bérc védelemre érdemes része; a másik a Kékes tömbje a Keleti-Mátrával együtt nagyobb, összefüggő, természeti értékekben gazdag térséget alkot. A tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park igazgatása alatt áll.
            
            A tájvédelmi körzet működési területéhez két országos és számos helyi jelentőségű természetvédelmi terület (TT) tartozik:
            Gyöngyösi Sár-hegy TT (országos)
            Siroki Nyírjes-tó TT (országos)
            Fenyvespusztai arborétum TT (helyi)
            Gyöngyösi Orczy-kert TT (helyi)
            Gyöngyösi és mátrafüredi védett fák TT (helyi)
            Gyöngyöstarján, Fajzatpusztai park TT (helyi)
            Gyöngyöstarján, Sósiréti kastélypark TT (helyi)
            Gyöngyössolymosi Bába-kő és Csák-kő TT (helyi)
            Gyürky–Solymossy-kastély parkja TT (helyi)
            Hasznosi-cserteri vároldal TT (helyi)
            Ilona-völgyi fasor TT (helyi)
            Jámbortanyai arborétum TT (helyi)
            Parádfürdői park TT (helyi)
            Parádi ősjuhar TT (helyi)
            Parád-Recsk gesztenyefasor TT (helyi)
            Siroki vár és környéke T (helyi)
            Tari Csevice-forrás TT (helyi)
            Verpeléti Vár-hegy TT (helyi)
            
            Már 1887-ben megalakult a Magyarországi Kárpát Egyesület „Mátra Szakosztálya”. 
            
            A Mátra fő üdülőhelyei
            
            A Mátra üdülőhelyei főleg a hegység központi részén, a Galya-tető és a Kékes tömbje köré csoportosulva találhatók. A Mátra nyugati, keleti és északi részén mérsékeltebb a turizmus.
            
            Mátrafüred: a Gyöngyöshöz tartozó, 350 m magasságban fekvő üdülőhely mai nevét az 1920-as években kapta. Itt végződik a Mátravasút egyik szárnya; fő látványosságai az 1767-ben épült fogadalmi templom, a Bene-ház, a Palócmúzeum és a Kozmáry-kilátó. A településrész 2005-ben, népszavazáson Gyöngyöstől való függetlenedési szándékát fejezte ki.
            
            Sástó: Magyarország egyik legmagasabban fekvő tava körül a 60-as évektől kiépült kemping és üdülőtelep. Jellegzetessége az olajfúró toronyból átalakított 50 m magas kilátó.
            
            Mátraháza: a 650-700 méteren elterülő turisztikai központnál ágazik el a 24-es főút Kékestető felé. Több nagy szálló és a tüdőszanatórium tartozik hozzá, legismertebb épülete az 1930-ban átadott „Pagoda”. Mátraházának Mátrafüreddel szemben nincs állandó lakója.
            
            Kékestető: hazánk legmagasabb csúcsa körül is kialakult egy üdülőközpont, melynek jelképe a tévétorony és a hotelként működő andezittorony. Meredek északi és lankásabb nyugati sípályája és sífutó útjai miatt – megfelelő hóviszonyok esetén – télen különösen nagy népszerűségnek örvend.
            
            Galyatető: az ország második legmagasabb hegycsúcsa szintén a második világháború előtt vált nyári és téli üdülőhellyé. Egykori Nagyszállója ma is hotelként működik. A közeli Piszkés-tetőn csillagvizsgáló üzemel.
            
            Mátraszentimre: az ország legmagasabban (780–810 m) fekvő községéhez tartozik Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás és Fallóskút. Nevezetességeik a tájház, a Három falu temploma és a fallóskúti búcsújáróhely, Szentkút.
            
            Parád: A hegység északi részén, a Parádi-Tarna völgyében található falu a Keleti-Mátrához legközelebb eső turistaközpont. Nevezetessége a kocsimúzeum és a parádfürdői gyógyvíz, amelyet palackoznak is. A közeli Parádsasvár kastélyáról híres. 
            
            
            
            Bővebben: wikipedia.org
            
          
| A katalógusba jelentkezés ide kattintva ingyenes! | 
| Szálláskeresésre választhaó a hagyományos katalógus, ahol - szálláslehetőségtől függetlenül - mind a ~3300 hazai település fel van tüntetve. | 
| Települések ABC szerint, a településen található szállások | 
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z | 
A Falusi Turizmus Centrum felhívása: Ha Ön szállásadó (falusi turizmus vendégfogadó), vagy az ismeretségi körében valaki magánszállással, családi panzió üzemeltetésével foglalkozik, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot! Köszönjük!
              
            
 
 
    