Jásd - falusi turizmus

Veszprém megye

Jásd község Veszprém megyében, a Várpalotai járásban. Fekvését a Bakony Tési-fennsík alatti medencéje és a Gaja-patak völgye határozza meg.

Miért falusi turizmus?

Napjaink élménygazdaságában egyre többen ismerik fel, hogy a stresszes mindennapok testi-, lelki- és szellemi fáradalmainak kipihenésére nem feltétlenül egy zsúfolt nagyváros vagy tömegturisztikai célpont a legalkalmasabb, ezért sokszor falun keresik a vidék romantikáját, az autentikus kultúrát, gasztronómiát, a csendet és nyugalmat, illetve azokat az aktív kikapcsolódási lehetőségeket, amelyeknek a vidék kiváló teret adhat.

A hagyományos mezőgazdasági tevékenységek visszaszorulása miatt, a vidéki régióknak Európa szerte a fiatalok nagyvárosokba vándorlásával és a falvak elnéptelenedésével kell szembenézniük. A falusi turizmus lehetséges megoldást kínálhat az elveszett gazdasági lehetőségekre és a mezőgazdaság csökkenésével járó népességcsökkenéssel kapcsolatos problémák megoldására is. Ezért Európában számos kormány és regionális hatóság fogadta el a falusi turizmust, mint lehetőséget a vidéki térségek felzárkóztatására.

A falusi turizmus fogalma az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult.

- új ismeretek, készségek (például kézműves foglalkozáson, szüreten vagy tájházban elsajátított tudás),
- esztétikum (például egy festői vidéki tájban vagy egy szüreti felvonulás népviseleteiben való gyönyörködés élménye), - együttlét, társaság (például egy falusi portán), - újdonság (új tevékenységek kipróbálásából adódó élmény),
- egzotikum (például egy városban élő turista kultúrájától szignifikánsan különböző kultúrájú falusi miliő megismerése által létrejött élmény),
- relaxáció (csendes, nyugodt környezetben vagy egy kis vidéki fürdőben való pihenés élménye),
- kihívás, izgalom, kaland (hegyi-, kerékpáros- vagy lovastúrán való részvétel, traktorvezetés kipróbálása),
- szolgáltatás minősége (a falusi szállás-, vendégfogadó- és vendéglátó helyek minősége, a vendégfogadó viselkedése),
- személyes részvétel (például egy szüreten, aratáson, lekvár főzésen),
- hasznos tevékenység (helyi termék elkészítésében való részvétel, egészségmegőrzés),
- boldogság (önmagában a feltöltődés által, esetleg gyökerekhez, származási helyhez való visszatérés).

Látnivaló, nevezetesség, kirándulás, program

Gaja-szurdok, Római-fürdő
A falu központjától délnyugatra található a Gaja-patak közel 2 km hosszú, mély és meredek falú szurdokvölgye, vízeséssel. A völgyoldalban nyílik az ún. Savanyú Jóska-barlang, itt a patakszinten kezdődő szűk forrásbarlang és egy pusztuló mésztufa képződmény figyelhető meg. A szurdok nyugati része már Bakonynána közigazgatási területén húzódik (a megközelítése is egyszerűbb Bakonynána felől), de egy rövidke szakaszon Tés területének északi határai is elérik a völgyet.

Tési malom és Poós malom
A település határában a Gaja-patakon egykor kilenc vízimalom működött, ezek közül ma már csak kettőnek maradt meg a fölülcsapó vízikereke, ami a 20. század elején még őrlőkereket mozgatott, majd később fűrészteleppé (gatter) alakították át. A Poós-féle vízimalom a falu központjától északkeleti, a másik délnyugati irányban található.

Rubányi-dűlő
A Szentkút és Tési malom közötti festői hegyoldal. A kora Árpád-kori Iasth (jásd) település helyezkedett itt el. A Gaja-patak bal partján szemben elhelyezkedő magaslaton 1993-ban találták meg a középkori falu temetőjét. Nevét a tót rubat = fejszével vágni igéből kapta.

Szentkút
A keresztény szentkút 600 évnél is régibb, egyik legősibb búcsújáróhely hazánkban, ahova a település központjától déli-délnyugati irányba indulva, rövid sétával juthatunk el. Kápolnája 1825-1837 között épült barokk-rokokó stílusban, a korábbi fakápolna helyén, műemlék jellegű. Freskóit Károly Gyula festőművész készítette; 6 méter magas, bolgár mészkőből készült Mária-szobra Braun János szobrász alkotása. Az újkori hozzáépítések, a kálvária és a szembemiséző oltár 1961-1980 között készültek.

Plébániatemplom (műemlék jellegű)
A Szűz Mária, a világ királynéja nevére szentelt templom helyén a 16. századig a valószínűleg még 12. századi eredetű, Szent György tiszteletére épített bencéstemplom és kolostor állt, melyek a török hódoltság idején elpusztultak; megmaradt faragott köveik a veszprémi, tihanyi múzeumban, illetve a mai jásdi plébániatemplomba beépítve találhatók. A török kor utáni templom 1792-ben épült fel, az Árpád-kori kolostor és templom anyagának felhasználásával.

Nagy-kőbánya (fokozottan védett)
A ma már felhagyott, nagyméretű kőfejtőben a kőzetrétegek némelyike gazdag ősmaradvány faunát tartalmaz, főleg Ammoniták kerülnek elő. A geológiai szelvények védelem alatt állnak.

Avar sánc (Márkusvár, Mária Terézia-sánc)
A falutól délnyugatra, a Szentkút után szokatlan alakú dombot fedezhet fel a kiránduló, ez egyes vélekedések szerint avar kori, más adatok szerint kora Árpád-kori földvár maradványa lehet; kettős földsánca és egy lakótorony maradványai máig felismerhetőek.

Csiklingvár
Jásd, Bakonycsernye és Isztimér hármashatárának közvetlen közelében, egy 420 méteres magaslat tetején egy régi vár összedőlt romjai ismerhetők fel, belsejében 1-1,5 méter széles, mészhabarcsos falmaradványokkal, melyek egy négyszögű lakótorony még jól felismerhető falai voltak. A vár építésének pontos ideje nem ismert; a középkorban vadászkastélynak építették át. A vár nevét általában Bakonycsernyéhez kötik, mert a legkönnyebben a bakonycsernyei Inotapuszta felől közelíthető meg, de kellemes kirándulások célpontja lehet Jásd felől is. (Valójában egyébként a várrom Isztimér közigazgatási területén található.) Közelében található a Tési-fennsíkperem egyetlen forrásbarlangja.

Forrás: Wikipédia

Jásd a Google térképen

Falusi turizmus szálláshelyek - Jásd

Sajnos átmenetileg nincs aktív szállásadó partnerünk a településen.
Ha egy másik konkrét települést keres, akkor tájékozódhat falutur.hu Nagy Szálláskatalógusban..
Egyéb igénye szerint a szálláskereséshez használhatja a speciális szálláskeresőt.

A Falusi Turizmus Centrumtól közvetlenül is érdeklődhet.

Kiemelt Falusi Turizmus Centrum szállásajánlatok