Cserhátsurány - Észak-Magyarország, CserhátNógrád megye falusi turizmus szállás
|
Falusi Turizmus Centrum partner szállás Egyéb szállás Magyarországon
A szállás térkép kicsinyíthető, nagyitható, az egérrel mozgatható, átváltható domborzatra, műholdas képre
|
Falusi Turizmus Centrum szállás nagyobb térképen való megjelenítése
|
|
Tovább a szállás naptárához, vagy másik foglalható szállás keresése
|


Kirándulás Hollókőre!
|
A szelíden hullámzó Palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, 1987 óta része a világörökségnek. A Cserhát ölelő karjai úgy védték meg a völgyben meghúzódó kis házakat a századok zord szelétől, hogy a falu megőrizhette eredeti varázsát.
Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevo, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely orzi a XVII. századi népi építészet remekműveit.
A palócok a hadas hagyomány szerint nagycsaládos rendszerben, osztatlan szalagtelkekre építették otthonaikat, melyek Észak-Magyarország viszonylagos zártsága miatt fennmaradtak. Házaik általában három osztatúak (első szoba - pitvar - lakókamra), melyeket két oldalról - utcai és udvari fronton - hambitus (faoszlopos tornác), övez. Területi viszonyok kihasználásával a pincéket szintkiegyenlítő szereppel alakították ki, így egységes, a házakkal harmonikus képet alkotnak. A szalagtelkeken, a házhoz épült a kamra, az udvaron pedig a hidast (a disznóolt) és fészereket helyezték el. Nagy állat tartására alkalmas pajták a falu szélén, az un. Pajtásárokban álltak.
A napjainkban is megcsodálható épületek az 1909-es tűzvész után épültek, de megőrizték eredeti formájukat és őrzik továbbra is letűnt korok hangulatát.
Hollókő templomáról szóló korai írásos emléket 1343-ból találunk, ám a falu középkori temploma a XVI. századi törökdúlások idején elpusztult. A XIX. században emelték a falu, napjainkban is megcsodálható, kőalapra, vályogból épült, tapasztott-meszelt falú, fatornyos római katolikus templomát. A faluképben is meghatározó, jellegzetes, gúlasisakos fatornyát 1889-ben építették.
Berendezései közül igazán említésre méltó egy, a Felvidékről származó pieta-szobor, mely XVII. századi népi faragás, valamint egy szintén XVII. századi lobogóbetét és egy corpus, mely az esztergomi Keresztény Múzeum ajándéka.
1987-ben pedig az UNESCO Világörökség Bizottsága Világörökségi címmel jutalmazta az épített és táji környezet eme páratlan harmóniáját.
Forrás
|
|