Bátonyterenye - falusi turizmus

Nógrád megye

Bátonyterenye Nógrád megye harmadik legnagyobb települése, a Bátonyterenyei járás székhelye. A város térsége már a bronzkor második felében i. e. 1500 körül lakott volt, amelyet jelentős archeológiai lelőhelyek bizonyítanak. Bátonyterenye Nógrád megyében a Mátra a Karancs a Medves és a Cserhát találkozásánál, A Zagyva és a Tarján-patak völgyében helyezkedik el.

Látnivaló, nevezetesség, kirándulás, program

Gyürky-Solymossy-kastély
A kisterenyei városrész nevezetességei közé tartozik az 1790-ben épült késő barokk stílusú, egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos Gyürky-Solymossy-kastély, illetve annak 13 hektáros ősparkja, ami számos ritka növénye miatt természetvédelmi terület. Abonyi Lajos író emlékműve is itt látható.

Palóc Tájház
A Gyürky-Solymossy kastély főbejáratához vezető út melletti házak őrzik a falukép korábbi megjelenését.

Maconkai római katolikus templom
A város legértékesebb műemléke a 14. században épült maconkai román kori templom. Egyhajós, gótikus, barokk építmény. Egyszerű oromfalán kis méretű torony van. Gótikus ablaknyílások láthatók a hajón és a szentélyben. A szentélyben 15. századi, jó állapotban megmaradt faliképeket tártak fel 1971-ben.

Kisterenyei római katolikus templom
A kastély melletti dombon álló, a 21-es főútról is jól látható barokk épület gótikus alapokon áll, de többször is átalakították. A Szent István vértanúnak szentelt sík mennyezetű templom boltozott szentélyét 1717 környékén és 1838-44 között építették át.

Nagybátonyi római katolikus plébánia templom

Szúpataki evangélikus templom
Szúpatak lélekszáma mára már 100 fő alá csökkent. A településrész közepén álló templom 1903-ban épült, körülötte a 19-20. század fordulójáról található néhány, a palóc parasztház jellegzetes példánya, melyeknek kora, stílusa a közismert hollókőivel megegyező. Táji és népi építészeti adottságai mellett az alig 1 km távolságra lévő híres búcsújáróhely Szentkút közelsége fokozza a településrész jelentőségét.

Pusztatemplom
Nagybátony falunak nevezett településrészétől keletre a mai templomtól kb. két kilométerre Felsőlengyend közelében egy domb tetején templom romjai találhatók. Történelmi adatok alapján az Árpád-házi királyok korában épült.

Arany-hegy
Magyarország archeológiájának bölcsőjeként tartják számon a Maconkai-víztározóval szemközt, Kisterenye szélén elhelyezkedő szabályos sátor alakú hegykúpot. Kubinyi Ferenc 1821-ben kezdte gyűjteni azokat a leleteket, melyek a hegy oldalában igen nagy számban előfordultak. Egy-egy zápor után cserép, bronz, sőt gyakran arany tárgyak is napfényre kerültek. Ettől kezdve lett a korábban Hársasnak nevezett hegy neve Aranyhegy. A bronzkori leletek szerint a hegy lábánál volt az urnatemető, a bronzeszközök öntése helyben történt. Leletei Európa szinte minden nagyobb múzeumába eljutottak. Az Aranyhegyen volt Rákóczi várkastélya is. A leírásokból és a helyszínen talált tégla és tetőcserép darabokból, régebben pedig zöld kályhacsempe töredékekből is erre lehet következtetni.

Forrás: hu.wikipedia.org

Bátonyterenye a Google térképen

Falusi turizmus szálláshelyek - Bátonyterenye

Sajnos átmenetileg nincs aktív szállásadó partnerünk a településen.
Ha egy másik konkrét települést keres, akkor tájékozódhat falutur.hu Nagy Szálláskatalógusban..
Egyéb igénye szerint a szálláskereséshez használhatja a speciális szálláskeresőt.

A Falusi Turizmus Centrumtól közvetlenül is érdeklődhet.

Kiemelt Falusi Turizmus Centrum szállásajánlatok